Nemzeti Fejlesztési Ügynökség

ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft.

FOTÓKÖNYV

ADÓ 1%

Önkormányzati Portál

II. Rákóczi Ferenc kapcsolata Gyömrővel
Mánya-rét - Rákóczi Emlékoszlop

Gyömrő történetét mégis mindenkinél leginkább II. Rákóczi Ferenc gyömrői táborozása kapcsolja össze a nemzet történelmével.
1705. július 3. Gyömrő legfényesebb históriai napja, amely a nemzeti történelem nagy eseménye is volt.
Rákóczi gyömrői táborozása nem a legendák ködébe vesző, hanem történelmi valóság, s a gyömrői beszéd, mely írásban is olvasható, kortörténeti és irodalomtörténeti ritkaság egyben.
Röviden tekintsük át, hogyan is jutott el II. Rákóczi Ferenc Gyömrőre.
1703. májusában Rákóczi által kibontott "Cum Deo Pro Patria et Libertate" (Istennel a hazáért és szabadságért) feliratú zászlók alatt sikeres hadjárat indult a császáriak kiverésére.
A kezdeti időben a kuruc seregek Bécsújhelyig szorítják vissza a császáriakat. De az 1704-es esztendő és 1705 első hónapjai szerencsétlen fordulatot hoztak. Károlyi Sándor az osztrák határról a Dunántúlon keresztül visszavonulóban (Balaton-) Kilitinél az őt üldöző Heister tábornagytól 1705. június 22-én az ellenség kezére került.
A Fejedelem június 26-tól Ócsán vesztegelt a Duna mentén történő eseményekre figyelve. Július 3-án indult meg Ócsáról és Bercsényi tanácsára még ezen a napon Gyömrőn veretett tábort. A Fejedelem Gyömrőn tűnődött: most merre forduljon, mihez kezdjen.
A szomorú hadi helyzetet még tetézte, hogy Károlyi Sándor főgenerális tiszántúli lovasezredeiben nyoma sem volt a harci kedvnek. Nem szívesen hagyták el a Tiszántúlt, ahol otthonukat az ellenség támadása fenyegette. Csüggedtek voltak azért is, mert 1705 nyarára sok helyen kiéleződtek a jobbágykatonák és földesuraik közti ellentétek.
Károlyi Sándor azt tanácsolta Rákóczinak: erős szigorral kellene rendet teremteni, megfélemlítéssel, megtizedeléssel megállítani a szökdösését.

Rákóczi nem fogadta meg a tanácsot. Úgy gondolta, hogy eleget pusztítja a magyart az ellenség.
Beszédet intézett katonáihoz. Rákóczi gyömrői beszédében a katonák szívéhez szólt. Rádöbbenti katonáit: kötelességeink vannak hazánkkal szemben. Ne csak kapni akarjunk hazánktól, hanem ha kell, ha szükséges adni, áldozni is érte. A hazaszeretet parancsát a reformkor nagy írói, gondolkodói előtt Rákóczi itt fogalmazta meg Gyömrőn, a Mánya-réten, 1705. július 3-án. A beszéd hatása óriási volt, ezt igazolja a szabadságharc sikeres folytatása. De Rákóczi őszintesége a későbbi korok, s a ma emberét is megfogja. A Fejedelem beszéde akár ma is aktuális lehetne.
Nem tudom, vitézek, szívemnek fájdalmait jelentsem-e előttötök, vagy pedig méltó indignatióra s bosszúságra gerjesztett elmémet adjam előtökbe? Mert ugyanis, ha az elsőt szemlélem, nemdenem méltó-e keservességemet mindazok eleibe terjesztenem, kik velem együtt hazájok dicsőséges szabadsága mellett életeket felszentelvén s mindeneteket elhagyván zászlóim alá oly véggel gyüttek, hogy mindenikünknek mind az győzelem, mind az halál legyen? Nemdenem méltót mondottam? - mindazon istenes, dicsőséges resolutiójú vitézlő rendet hazám igyén szánakodó, zokogó szívvel szemlélvén, elfelejtettem az elmúlt keserves sorsaimat, s hallgatom éjjel-nappali fáradságaimat s veszedelmek között forgó állapotomat. És ha szintén eddig való szerencsés hadakozásainkat elő nem hozám is, elég okom lehet a panaszra, ígyünknek és becsületeteknek általatok esett csorbáját említvén. Tik voltatok azok a vitézek, az kik hazátokat velem együtt véres verítéktekkel s véretekkel ily régi szabadságához közelgető állapotjába helyheztettétek! S most közöttötök levő lágyszívű s az dicsőséges magyar nevet nem érdemlő elfajzottak által hírünket, nevünket, dicsőségünket csaknem ellapodtátok!lettem volna inkább oly szerencsés, és hazánk oltalma mellett veletek együtt gyarló testemet halomban rakattatam volna inkább, mintsem becstelenségteket okozó cselekedetetekrül - most élő, de csaknem eltemettetett vezéretek - emlékezném! Mit akarunk? Vér kerüléssel, harc kerüléssel s erősségek elhagyásával, egyszóval: szaladásal kívánjuk-é édes hazánkat megnyerni, magunknak nyugodalmat, maradékunknak megmaradást szerezni? Vagy gyalázatos és - bízvást mondhatom - hallhatatlan példátok után feleségünket, gyermkeinket s magunkat jobbágyságra vetnünk, és ennyi feláldozott magyar vért semmivé tennünk? Ó békéljetek inkább csalárd ellenségtekkel, kiknek igáját eképpen súlyosbítjátok, hogy én is - ily szerencsétlen hadi vezérnek nevét letevén - tengereken és pusztákon való bujdosásaimmal gyalázatban hagyatott életemet végezhessem! Terültessék el inkább - nem bánom - eleimnek dicsősége s az Rákóczi nevem, mintsem tovább ily gyalázatokkal terheltetett napjaimat sirathassam. Áldozzátok személyemet, s kezébe adjatok ellenségemnek, csak magatoknak s nemzetünknek szerezhessetek evvel szabadságot: örömmel megyek sötét tömlöcömben, kibül isten kiszabadított, s aztat követő gyász-theatromra vígan lépek, csak tudjam, hogy mindezekkel édes hazám s nemzetem boldogságát elnyerhetem! Engedjétek, keressem ellenségem fegyverét inkább, mintsem veletek együtt haldokló gyalázatos életet éljek! Vagy ha bennetek vagyon az magyar vér, hozzám, nem uratokhoz, de atyátokhoz, társotokhoz, véretekhez való szeretet, bosszuljátok gyalázatunkat azon hazánk áruló büntetésével, az kik nemzetünknek s mindnyájunknak becsületit gyászban öltöztették! Magatok pedig, ó fiaim, ó társaim, segítsétek magatok boldogulására való igyekezetimet, vigasztaljátok elkeseredett szívemet, hogy veletek élet s halál között kereshessem - oly szívvel, az mint kezdtem - hazám, mindnyájunk boldogulásira célozó igyekezetemet!
Nem kívánok birodalmat, nem kincset tületek, s nem egyebet: az igaz bátor magyar szívet, hogy az magaméval öszvekapcsolván, veletek éljek és haljak!
Gyömrő féltve őrzi Rákóczi emlékét és számos hagyománnyal ápolja azt.
Nem véletlen, hogy az 1941. július 20-án megtartott cserkésznapon a 836. sz. Könyves Kálmán cserkészcsapat Hegyi Füstös István: Rákóczi Gyömrőn c. történelmi játékában eleveníti fel a Fejedelem gyömrői táborozását. Itt hangzik el először teljes terjedelmében Rákóczi gyömrői beszéde.
Az sem véletlen, hogy a település lokálpatriótái Rákócziról nevezték el 1954-ben a Falumúzeumot, mely egyben Pest megye első falumúzeuma volt.
A gyömrői seregszemle egykori színhelyét ma emlékoszlop jelöli a Mánya-réten, melynek felállítása 1955. július 3-án sem volt mindennapi esemény. Az emlékművet Esze Tamás a kuruc kor neves történésze avatta fel. Idősb Pál Mihály tervezőmunkájában gyönyörködhetünk az Üllő-Gyömrő bekötőút mentén, Üllő felől jövet baloldalon, mielőtt beérnénk Gyömrőre.
A hagyományápolásnak fontos állomása volt, hogy a 710 éves Gyömrő öregfalusi iskolája vagyis a miénk 1987. július 1-jén felvette II. Rákóczi Ferenc nevét. Ekkor került felavatásra Pál Mihály szobrászművész Rákóczit ábrázoló domborműve nemes vörös gránitlapon iskolánk falán.
Udvarunkon 2005. május 15-én került felavatásra a Rákóczi harang, a Fejedelem beszédének 300. évfordulója tiszteletére. A harang II. Rákóczi Ferenc nevét viseli, hogy kicsik és nagyok emlékezzenek. Ézsaiás próféta is azt írja: "EMLÉKEZZETEK A MESSZE RÉGI KOROKRÓL!" Szende Márta - akkori igazgató asszony - így illette a harangot az avató ünnepségen: "Emlékezzünk, legyen példa előttünk a nagyságos fejedelem a gazdag főúr tette, aki életét, vagyonát hazájáért áldozta. Kerüljenek ki a faluból, az általános iskolából majd olyan gyerekek, akik felnőttként is átérzik, hogy környezetükért, városukért, hazájukért önzetlen szolgálatot végezzenek." A harang és a harangláb közadakozásból készülhetett el. A harangállítás gondolata a 2004-2005-ös tanév elején merült fel az iskola vezetése és a tantestület körében, mivel az iskola is szerette volna a 300. évfordulót méltóképpen megünnepelni, az évfordulónak maradandó emléket állítani. Valamikor a falusi, tanyasi iskolák udvarán gyakran állítottak harangot. Mivel az iskola a település "Falu" részén található, és közismertebb nevén "Falusi iskola", szinte kézen fekvő volt az ötlet. A harangra felkerült - Pál Mihály hozzájárulásával - II. Rákóczi Ferenc portréja. A harang ifjú Farkas Titusz harangöntő munkáját dicséri, a harangláb pedig Bognár Andor ács művészi alkotása. A harang megszólal minden iskolai, állami ünnepélyen.
Örömmel tölt el bennünket, gyömrőieket, hogy a Mánya-réten a Rákóczi-emlékműnél minden év július első hétvégéjén megemlékezik a település Rákóczi gyömrői táborozásáról, tábortüzet gyújtanak, s elhangzik a gyömrői beszéd is.
1997-ben az esemény országos jelentőségűre emelkedett, és a rendezvény az Országos Rákóczi Napok elnevezést viseli. Kézműves foglalkozások, komolyzenei hangversenyek, ünnepi műsorok várják a rendezvényre kilátogatókat.
A színes programok mellett 2004. óta Díjugrató lovasversenyen a Rákóczi kupáért versenyezhetnek a helyi és ideérkező amatőr lovasok.
Helytörténész konferencia került megrendezésre 2005. június 4-én az idősb Pál Mihály Hagyományőrző és Művészeti Kör szervezésében. A tanácskozásra meghívást kaptak a gyömrői helytörténészek, valamint a környékbeli - Rákóczi hagyományokat őrző - települések helytörténet kutatók is. Egy évvel később a X. Országos Rákóczi Napok alkalmával került bemutatásra ünnepélyes keretek között a konferenciáról készült kiadvány, melynek címe: Rákóczi Gyömrőn.
2005-ben hagyományteremtés szándékával a helyi GIANT-Gyömrő Kerékpárszakosztály a 300. évforduló tiszteletére 300 km-es Rákóczi Emléktúra elnevezéssel kerékpártúrát szervezett, melyen a rossz idő ellenére szép számban vettek részt. 2006-ban a túrát 280 km-es távon megismételték. A túra lényege, hogy olyan településeket keressenek fel a kerékpárosok az útvonal során, melyek szintén őrzik és ápolják II. Rákóczi Ferenc emlékét.
forrás: www.gyomro.hu

Tankerületi Központ Monor

Igazgató:
Dr. Hrutkáné Molnár Monika

Intézményvezető:
Dédesi-Tózsáné Pamlényi Csilla

E-mail: suli@rakoczi-gyomro.sulinet.hu